A klub története röviden
A Liverpool Football Club történetét nagyon nehéz pár mondatban leírni, hiszen a klub maga egy legenda. A történetet a sikerek mellett kudarcok és a két stadionkatasztrófa emléke árnyékolja be. Talán ez is teszi különlegessé ezt a csodás csapatot, és emeli ki az európai futballvilágból. A 'Poolnak szurkolni teljes szívből mindig némi különcséget is jelentett, ami büszkeséggel töltheti el az embert. A világon mindenütt megtalálhatjuk a klub híveit, elég csak a nem angol csoportosulásokra gondolni, pl Dánia, Svédország, de akár Szingapúrban és Máltán is alakultak szurkolói klubok. A lényeg, hogy az Anfield hangulatát átérezni dicsőség, és közben eszünkbe juthat, hogy mennyire igaz a Liverpool "himnuszának" gondolata: You'll never Walk Alone... vagyis: sohasem mész egyedül, soha nem leszel egyedül!
A Liverpool megalakulását éppen a városi rivális, az Everton "bánhatta". A "stolverkosok" akkori stadionja az Anfield volt, ám a klubvezetés és a stadion tulajdonosi köre közötti együttműködés 1891 végén megromlott, melynek eredményeképpen a liverpooli "kékek" elhagyták a stadiont, ekkor épült számukra a Goodison Park.
Az Everton azelőtti elnöke, Liverpool polgármestere, John Houlding nagyobb részesedéssel bírt az Anfielden, és ennek "segítségével is", megalapította az új klubot 1892 márciusában, melynek neve Liverpool AFC lett.
A csapat nagy menetelése 1959 ben kezdődött, amikor a kispadra a legendás Bill Shankly került. Az az ember, akit máig hatalmas tisztelet övez nemcsak az Anfielden, és egész Angliában, hanem szinte az egész futballvilágban.
A "Főnök" vezetésével a másodosztályból a legjobbak közé lépett csapat háromszor lett bajnok, kétszer FA-kupa győztes, emellett egy UEFA-kupát is bezsebelt.
A mester nagyon közel állt játékosaihoz, imádták az Anfielden, érdemes idézni tőle: "Azt állítják sokan, a futball élet-halál kérdése. Nos, ezzel nem értenék egyet. Annál sokkal fontosabb..."
"Ha az Everton játszana a kertemben, összehúznám a függönyt..."
"Régen azt mondtuk, hogy a mi csapatunk a két legjobb gárda a városban: A Liverpool és a Liverpool tartalék..."
... és így tovább... Lehetne tőle sokáig idézni az emlékezetes mondásokat.
Szobra az Anfield bejáratánál áll.
1974-ben Bob Paisley foglalta el "a nagy Billy" posztját, és az időszak legnagyobb sikercsapatát formálta meg azokból a játékosból, akik már akkor legendákká váltak: Kenny Dalglish, Kevin Keegan, Emlyn Hughes...
A csapat akkori eredményei magukért beszélnek: Három BEK, egy UEFA-kupa, kilenc(!) bajnoki cím, emelett egy kupagyőzelem...
A hagyomány folytatódott: Ezután is a klub egykori nagy játékosai kerültek az edzői posztra. Roy Evans, majd Graeme Souness követték egymást. Néhány kupagyőzelem mellett azonban elmaradoztak a nagyobb sikerek.
Ebben az időszakban történt a két súlyos esemény, melyek az egész európai futballéletet "megállították".. Igen, a Heysel és Hillsborough stadionkatasztrófa, melyben sajnos a csapat szurkolói is érdekeltek voltak... Nem is kicsit. Erről bővebben a kapcsolódó menüpontokban olvashatsz.
Az említettek következményei miatt a sikerek tehát elmaradtak.
1998... Egy új éra kezdete...
Érkezett Gerrard Houllier, aki a francia válogatottnál tevékenykedett addig. Érkeztek is a francia légiósok az Anfieldre.
A nagy erősítgetésnek 2001-ig nem sok látható jele volt.
Ám jött a nagy szezon! A csapat először begyűjtötte a Community Shield trófeát, ami az angol Szuperkupának felel meg. Itt legyűrve a Manchestert, folyt a szezon, a bajnokságban azonban nem sikerült sehogysem az élre kerülni. A Ligakupában szépen haladt a csapat, és el is hódította azt. Ez még nem tűnt nagy meglepetésnek. Következett az UEFA-kupa döntője a spanyol Alaves ellen, ahol feledhetetlen mérkőzésen 5-4-re nyert a Pool, ezzel elhódította a trófeát. De ezzel nem volt vége! Az FA-kupa Cardiffban rendezett döntőjében az Arsenal magabiztosan kezdett, majd a félidő végén meg is szerezte a vezetést Ljungberg góljával. A folytatásra azonban a vörösök is összeszedték magukat, majd Owen "félfordulatos" góllal egyenlített, ezután a hajrában lesprintelve Dixont, ballal lőtt Seaman hálójába, ezzel segítve csapatát a szezonbeli 4. kupához! A végére maradt az európai szuperkupa, ahol a Bayern Münchent legyőzve sikerült 5 trófeát szerezni, és a teljesítményt méltatva, a Liverpoolt választották a szezon csapatának!
Az UEFA-kupa elnyerésekor
Azonban sajnos ez volt az utolsó nagy sikersorozat...
2003-ban egy Ligakupa-győzelmet sikerült hozzátenni a trófeákhoz, ám utána teljes sikertelenség...
2004 nyarán Houllier távozott, érkezett az újdonsült spanyol bajnok Valencia mestere, Rafa Benitez, aki hozta Luis Garciát, Pellegrinót, Xabi Alonsót, Josemit hazájából.
A 2004/2005-ös szezonban sem sikerültek a dolgok úgy, ahogy a szurkolók várhatták volna. De a BL döntőjébe került a csapat.
Nagy szerencsével, az Olympiakos elleni fantasztikus Gerrard-góllal sikerült kiharcolni a továbbjutást, ahol a német Leverkusen elleni "első akadályt" sikerrel, kettős győzelemmel lépte át a csapat(3-1, 3-1). A Juventus elleni negyeddöntőben viszont már nem sokan adtak esélyt a vörösöknek a továbbjutásra, ám ők erre egy 2-1 arányú hazai győzelemmel válaszoltak, a visszavágón pedig sikerült egy gólnélküli döntetlent elérni. Ekkor reménykedhettek a csapat hívei, hogy mégis lesz valami "emlékezetes" a szezonban.
A Chelsea elleni odavágó 0-0-ás eredménye bíztatónak tűnt, az Anfielden pedig a szurkolók tizenkettedik emberként álltak a csapat mellett, és az egygólos siker megnyitotta az utat a csapat előtt Isztanbulba. Oda, ahol egy csodálatos estén, az első félidőben három kapott gól után is talpra álltak a fiúk és a büntetőknél Dudek bravúrjainak is köszönhetően - ötödszörre nyerték meg a futball királykategóriájának trófeáját.
"Rafa" nagy csapatot ígér az elkövetkező évekre. Az Anfielden "Rafalution"-nak nevezett korszak tehát elkezdődött...
LFCHUNGARY.COM
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
